Hiába szűkül fokozatosan a kínálat a budapesti irodapiacon, ez egyelőre nem indított el olyan bérletidíj-emelkedést, mint több más kelet-közép-európai fővárosban – állapítja meg az iO Partners és a JLL friss régiós elemzése. Eszerint a nettó kereslet közel ötödével csökkent, miközben a teljes bérleti aktivitás több mint felét már a meglévő szerződések meghosszabbítása adta.
Öt HB Reavis épület – köztük az Agora Budapest két épülete – szerezte meg a WELL Core Platinum minősítést, amely az egészséget és a jó közérzetet értékelő WELL szabvány legmagasabb szintje. Az Agora Tower és az Agora Hub mellett a varsói Varso 1, Varso 2 és Forest Campus (Burakowska 14, 2. épület) is megkapta az International WELL Building Institute (IWBI) által a WELL v2 rendszerben odaítélt tanúsítványt.
A Regus és Spaces márkáiról ismert International Workplace Group (IWG), a rugalmas munkaterek piacának globális szereplője, 728 új helyszínre kötött megállapodást 2026 első felében. Ezzel globális hálózata már több mint 6 000 szerződött helyszínt foglal magában, több mint 120 országban. A vállalat az év első hat hónapjában rekordszintű árbevételt és EBITDA-t ért el.
A Covid után éveken át a home office, a túlkínálat és a bizonytalan gazdasági környezet határozta meg a budapesti irodapiacot. Mára azonban fordulni látszik a trend: csökken a kínálati nyomás, ismét nő a bérlői aktivitás, miközben az ESG is új értelmet nyert. De valóban túl van a piac a nehezén? Milyen irodákat keresnek ma a vállalatok, és hol dőlhetnek el a következő évek döntései? Erről is beszélgettünk Ecsődi Miklóssal, a Colliers Occupier Services üzletágának vezetőjével.
Lezárta az Olympia projekt megvásárlását a WING: az Atenortól megvett, mintegy 74 ezer négyzetméteres területen egy működő irodaházból, egy szerkezetkész épületből és további fejlesztési telkekből álló, kiemelt közlekedési adottságú ingatlanegyüttes került a portfóliójába. A megváltozott piaci igényekhez igazodva a WING a terület vegyes funkciójú újrapozícionálását készíti elő: a jelenlegi koncepció szerint a meglévő iroda mellett több mint 500 lakás, valamint kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók is helyet kaphatnak a fejlesztésben.
Széll Csaba, a NAI Hungary CE Land alapító partnere és ügyvezető igazgatója szerint az ingatlanpiac előtt új lehetőségek nyílhatnak, de a túlzott várakozásokkal érdemes óvatosan bánni. A szakember úgy látja, a politikai és gazdasági változások javíthatják Magyarország befektetői megítélését, ugyanakkor az ingatlanszektor továbbra is globális folyamatok részeként mozog. Arról is beszélgettünk, miért nem lett az ingatlan a befektetők kedvence az elmúlt években, milyen jövő vár az irodapiacra, és hogyan találhatná meg Budapest azt a történetet, amely hosszú távon felhelyezheti a kontinens legvonzóbb városai közé.
A fővárosi irodaállomány bár európai összevetésben fiatalnak mondható, kulcsfontosságú az öregedő irodaházak piaci szerepének újragondolása a technológia gyors fejlődése, a bérlői preferenciák változása és az energiahatékonysági elvárások szigorodása miatt – hangzott el az EY Parthenon üzleti eseményén. Az ingatlanpiaci szakértők szerint a következő évek nyertesei azok a tulajdonosok lehetnek, akik időben döntenek a felújításról, az átalakításról vagy akár a funkcióváltásról.
A magyar irodapiac most egy nagyon érdekes átmeneti időszakban van: egyszerre érződik az óvatos optimizmus és a bizonytalanság. Miközben újra nő a külföldi befektetők érdeklődése Magyarország iránt, az irodapiacon továbbra is komoly kérdés, hogyan szívja fel a piac az állami kiköltözések miatt felszabaduló több százezer négyzetméternyi területet. A bérlők kivárnak, a fejlesztők óvatosak, miközben a home office részben átrajzolta az iroda szerepét. Salamon Adorjánnal, az ESTON International ügyvezető igazgatójával és tulajdonosával beszélgettünk befektetői hangulatról, kínai kapcsolatokról, Dél-Buda felemelkedéséről és arról, mi várhat a budapesti irodapiacra a következő években.
vagy írj nekünk:
A kérést nem sikerült elküldeni. Ellenőrizd az internetkapcsolatot, és próbáld újra.
